Az oldal szerkesztés, fejlesztés alatt!!
Kunszentmárton története a XI. századba nyúlik vissza. Ekkortájt említik nevét először egy I. Géza által kiadott adománylevélben 1075-ben a garammelléki bencés apátságnak adományozott halastavak határfalujaként, villa Martini néven a mai Telek-halom, Telek-part területén. Sok-sok éves hányódtatás után a török megszállás idelyén, 1686 táján Kunszentmárton teljesen elpusztult. Giraj és Galga kánok tatárnépe pusztította el és csak 1719-től számíthatjuk a mai Kunszentmárton megalakulását a mostani helyén. Ez volt az újra való megszállás éve.
Kunszentmárton az 1782-1785 között végzett I. Katonai Felmérés térképén (Mapire.eu/hu).
Kunszentmárton az 1819-1869 között végzett II. Katonai Felmérés térképén (Mapire.eu/hu).
A Báboczkai puszta hol Kunszenthez tartozott közigazgatásilag, hol nem. Már nagyon régóta nem, de... Akkor is itt emlékezem meg egy szinte látóhatáron belüli csodálatos épületről, ami mára a feledés homályába veszett, alig maradt nyoma...
Bábocka... "A halom körül terült el a régi Bábocka nevű falu. 1138-ban említik először, majd 400 év múlva szabad kun faluként szerepel. Templomának alapjai fellelhetők a bábockai halom tetején. A falu utolsó tulajdonosa a gyulai lovaskapitány volt. Az 1500-as évek legvégén a törököket segítő tatár seregek feldúlták, templomát lebontották, az anyagot a törökök elhordták Szarvasra, ott fürdőt építettek belőle. A falu pusztulása után Sváb Sándor tulajdona lett. Ennek bizonyítéka, az általa égetett "SS" jelzésű tégla még ma is felllelhető e területen... A Sváb család az 1800-as évek végén... a Léderer családnak "99 évre bérbe atta a területet. 100 évre nem vót szabad!" A Léderer család 1858-ban kastélyt építetett, de 1946-ban lebontották"...
A Habsburg Birodalom Kataszteri térképére utólag rajzolták fel a később épült kastélyt...
Kunszentmárton az 1869-1887 között végzett III. Katonai Felmérés térképén (Mapire.eu/hu).
Istvánháza a mai napig Kunszenthez tartozik közigazgatásilag. De!... Az én gyermekkori emlékeimben mint "Pappszász-major" él... Miért is nevezték így a helyiek? Régen a majorság a mádi Papp-Szász család tulajdonát képezte. A kúriát valószínűleg Papp-Szász Lajos és felesége, iglói Szontagh Mária építette. És itt én most ennek a kúriának állítanék emléket. Sajnos 1958-ban az épületben tűz ütött ki és nagyobb része leégett. Csupán egy öt szobás szárnyrész maradt meg a kúriából, amelyet lakóházként hasznosítottak. 1988-ban magántulajdonba került az épület. Az iskola és a kúria között álló egykori intéző lakot lebontották a cselédházsor, az iskola és a tanítói lakás ma is áll.
Istvánháza puszta a Habsburg Birodalom Kataszteri térképén.
forrás:
internet
mapire.eu
Józsa László írásai
Turcsányi István írásai